Mit gondolunk a települési innováció és energia-átmenet kérdéséről?

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban 2024. január 25-én tartott URBACT Info nap részeként a Nemzeti Innovációs Ügynökség társszervezésében műhelybeszélgetést szerveztünk a települési innováció és energia-átmenet témájára. A műhelybeszélgetést három gondolatindító előadással kezdtük, amely számos megvitatandó kérdést hozott felszínre. Elsőként Bárczi Miklós, a Nemzeti Innovációs Ügynökség korábbi munkatársa, az URBACT Vilawatt projekt korábbi nagykanizsai projektvezetője beszélt a városi energia-átmenetről, mint a szociális innováció nagy lehetőségéről. Legfontosabb kérdésként merült fel az energia átmenet irányítása és finanszírozása. Mivel az URBACT és az EUI program is kiemelten kezeli az energia-átmenet kérdését, ezért várhatóan olyan pályázati programok indulnak majd, amelyek segítik a finanszírozást és a döntés előkészítő munkát is. Kiemelten fontos a helyi energia közösségek megalapítása és támogatása. Emellett egyértelmű, hogy az energiaszegénység összefügg a társadalmi folyamatokkal, ahogyan az is, hogy kisebb energiaközösségek létrejötte a kisvárosokban is lehetséges. Miklós kiemelt egy megvalósult innovációs projektet, amely jó példa lehet másoknak. Egy szociális problémákkal küzdő, szegény, bevándorló lakosságból álló városrészben a helyi iskola tetejére telepítettek napelemet, amely az iskola szükségleteit fedezte. A felesleges energiát, főként a nyári szünet időszakában, amikor az iskolának nincsen fogyasztása, az iskolába járó, a környéken lakó szegényebb családok energiaellátására, a szegény családok megsegítésére fordítják egy előre egyeztetett megállapodás alapján. A teljes projekt összefoglalóját ITT olvashatjátok!

Cserháti Ferenc, Veresegyház polgármestere arról a 37 éves történetről beszélt, amely alatt a város energiaellátóvá vált, a helyi megújuló energiaforrásra alapozva. A település alatt talált termálvízre épülő, fokozatosan bővülő és korszerűsödő rendszerre a középületek, közintézmények, ipari szereplők és a lakóparkok is rácsatlakoztak. A termál kutak kialakítása, a hálózat és az üzemeltetés is mind saját fejlesztés eredménye. A terjeszkedésnek komoly gátat szab azonban a vasútvonal, amely fizikailag elvágja a település egy részét ettől a lehetőségtől. A rendszer üzemeltetésének kihívása jelenleg a használt termálvíz hűtése és a visszasajtolás. A használt víz még mindig túl meleg, így annak üvegházi hasznosítása is előtérbe került, ami a helyi élelmiszer-rendszerek fejlődését is segíti.  Ezen kívül fontos kiemelni a rendszer működtetésének áramszükségletét, ami különös figyelmet kap a hálózat bővítésének tervezésénél. A rendszer fejlesztéséhez új, a korábbi városüzemeltetéstől és közszolgáltatástól eltérő cégformára is szükség volt, amely képes a fejlesztés összes elemét befogadni. A rendszer bővítése számárára kulcsfontosságúak az ipari szereplők, ők jelentik a fizetőképes keresletet.

Szczuka Levente, településmérnök, egyetemi tanársegéd és Znamenák Bence tájrendező és kertépítő mérnök hallgató, MATE TTDI Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszékéről egy esettanulmányt mutattak be, amelyben Adony város példáján mutatták be a az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazhatóságának települési szintű vizsgálati és tervezési módszereit. A módszer általánosan elérhető adatokra és helyszíni bejárásra épít, így könnyen alkalmazható más településen is. Az energia hatékonyság és a megújuló energiák együttes alkalmazásának gazdasági és környezeti hatásait ismerhettük meg. Az energiahatékonyság esetében a lakóépületeknél végzett vizsgálatok rámutatnak arra, hogy minél szabályosabb és egyszerűbb egy épület formája (pl. kockaház), annál kevesebb energiát veszít. A szigetelt épületek akár 40%-kal kevesebb energiát használnak fel, mint nem szigetelt társaik. A megújuló energiák hasznosításával kapcsolatosan a szélerőművek jelentős potenciált  képviselnek.  Fontos megújuló energia még a napenergia és szélenergia ezek kombinálása, a geotermikus energia, a biomassza, mint jó kiegészítő és a víz. Az energiahasználat diverzifikációja segíti a fenntarthatóbb és hatékonyabb energetikai rendszerek kialakítását.

A műhelybeszélgetés további részében a helyi energiaközösségek alakításának folyamatát vitatták meg a résztvevők négy kulcskérdés megvitatásával:

1. Milyen szereplőket választanál be egy helyi energiaközösség alapító tagjai közé?

civil szervezetek bevonása 

helyi vállalkozók

intézményi vezetők

helyi képviselők

egyház

lakosság

Az alapító tag kulcsfontosságú: lehet az önkormányzat erős tagja, polgármester vagy bank, biztosító, vagy egy nagyobb cég. A szakértői gárda bevonása elengedhetetlen, célszerű olyan személyeket is beválasztani, akik moderátor szerepben otthonosak és akár a médiaközösséget is össze tudják fogni. A nemzetközi kapcsolatok és jó gyakorlatok bevonása, városok bevonása fontos segítség lehet, pl. Dánia az élen jár az energiaközösségek terén. Emellett szükséges a közeli lakóterületek és a központ bekapcsolása. Fontos a felhasználói oldal figyelembevétele és részvétele, egy szervezeti bázis kialakítása, alanyi jogú részvényekkel.  Az energiaközösséget ott lenne érdemes kialakítani, ahol nincs annyi munkalehetőség. A település határozza meg kik lehetnek a tagok, de ne politikai alapon választódjanak ki. A gazdasági szereplőket mindenképpen kapacitálni kell a tagságra. 

2. Milyen megújuló energiatermelésre találnál lehetőséget saját településeden?

Napelemek az ipari par körül, elhelyezés az infrastruktúra elemek mellett (de az utak mentén figyelni kell a porszennyezésre és becsillogásra). Szükséges egy próbafúrás elvégzése, ellenőrizni van-e forrásvíz a geotermikus energia használatához. Felmerültek a zöld- és napelemes tetők, de ezek csak abban az esetben elhelyezhetők, ha nem rontják a városképet. Szóba került még a saját helyi valuta, és a biomassza használata is– ha már másra nem lehet használni. Fontosnak tartották a diverz energiatermelést, a nap, a szél (sík terület esetében), a biomassza, a termálvíz felhasználását, mint megújuló energiaforrás. További külföldön már használt innovatív megoldás integrálását fontosnak tartják a hazai energiatermelésbe, viszont fontos, hogy az energiatermelés mellett az energia igény csökkentése is cél. A vizsgálatnak és tervezésnek települési szintűnek kell lennie. Elsősorban a napenergiát részesítsük előnyben, olyan lakóházak építése javasolt, melyekre érdemes lehet napelemeket felszerelni.

3. Hogyan tudnád a megtermelt energia helyi igazságos elosztását megtervezni? Hol vannak akadályok/lehetőségek?

Szükséges az igények felmérése, az ütemterv és havi összehasonlítások. Emellett fontos a bizalom erősítése a lakosokban jó példák bemutatásával és neves cégek bevonásával. A 3 faktoros elosztás is felmerült, mint lehetőség: kibocsátó, használó, területi elosztás, valamint emellett a szociális dimenzió (rászorulók) beemelése a megtermelt energia elosztásába. A szervezet döntse el évente a helyi megtermelt energia elosztását, legyenek kötött kijelölt célok.  A SALDO, a befizetés – kivétel közötti arányos kapcsolat mindenképp fontos.

Jól működhet a két szintű eloszlás, a lakossági területi alapon, érdekcsoportonként pedig nagyságrendi alapokon és a hibrid rendszer is, ahol érdekcsoportokként kell tervezni a helyi energia elosztást. Nem biztos, hogy érdemes a tárolásra kapacitást fejleszteni, inkább gyorsan elhasználni, de felmerült a közösségi tárolás és a kiegyenlített fogyasztás beállítása is, csak direkt nappali fogyasztásra adva lehetőséget. 

Akadályt jelenthet, ha a napelem nem termel, mert a rendszer nem tudja befogadni a sok energiát az adott helyen. A hulladéktermeléssel  nem számolnak: a megújuló energia felhasználásra kiépített rendszerek pl. 10-15 év múlva elévülnek, hulladék keletkezik. Az évtizedekre való előre gondolkodás még nehezen kivitelezhető.  

4. Mivel motiválnád a lakosságot, ha már kész terveid vannak?

Pl. helyi karbon adó bevezetésével vagy „early bird” belépési díjjal (a később csatlakozók számára emelt belépési díj) lehet a helyi közösséget motiválni a belépésre. De a településkép és az örökségvédelmi szempontokat mindene esetben figyelembe kell venni a műszaki megvalósításnál. Legösztönzőbb az otthonfejlesztés, lakásfelújítás lehet, mint segítség az otthonokban ezzel ösztönözve a lakosságot. Az energiaközösség létrejöttével a település felértékelődhet, és a szegregáció is csökkenhet. 

Forrás: URBACT NUP Magyarország, Attila Glázer Photography

Bábolna, Alsómocsolád és Cigánd települések már kidolgozták az energia-átmenet helyi stratégiáját és pályázati finanszírozásból elindultak az energiaközösség megvalósításában és az átmenet végrehajtásában. 

A további támogatott energiaközösségek listája ITT érhető el. 

A Driving Urban Transitions (DUT) programról ITT találsz részletes leírást.

A műhelybeszélgetés előadásait ITT éred el az oldal alján található letölthető dokumentumok között!

Ha végre a tettek mezejére lépnél és elindulnál az energia átmenet útján a megújuló energiaforrásokra alapozva, csatlakoz Leiedal városához az Innováció Transzfer Hálózat felhívásban! Leied város jó gyakorlatáról pedig itt olvashatsz!

Ha pedig más téma érdekel az Innováció Transzfer Hálózat pályázati lehetőség keretében, nézz körül az URBACT Partnerkereső oldalán!

Author: B. Nagy Ildikó Réka