Az URBACT elkötelezetten támogatja a helyi és fenntartható élelmiszertermelést a városokban. A program kiállt a 2021-es Glasgow-i Élelmezésügyi Nyilatkozat mellett is, megerősítve a helyi hatóságok COP26-os kötelezettségvállalásait. Ez csupán egy példa arra, hogy az URBACT-városok hogyan használják a nemzetközi és európai kereteket a helyi intézkedések elősegítésére, a fenntartható élelmiszerrendszerek előmozdítására.
Ugyanakkor a jogszabályi kereteket a városok szakemberei akadályként is felfoghatják. Az európai városoknak el kell igazodniuk az olyan kezdeményezésekben, mint a Farm to Fork (Farmtól Asztalig) stratégia, nem is beszélve a közbeszerzéssel kapcsolatos összetett szabályozásokról. Hogyan tudják tehát a legtöbbet kihozni ezekből a szabályokból és kötelezettségvállalásokból, biztosítva a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek felé való pozitív átmenetet? Ezt a kérdést vizsgálták a városok képviselői és szakértői a nemrégiben megrendezett 2022-es URBACT City Festival "Beszéljünk az élelmiszerekről: az uniós és a helyi politikák közelítése egymáshoz" című ülésén.
A nemzetközitől a helyi kontextusig
Helyi szinten kell cselekednünk az éghajlatváltozás csökkentése érdekében a helyi élelmiszerrendszereken keresztül - amint azt a ’Cities nurturing local food systems to fight climate change’ /„Helyi élelmiszerrendszereket fejlesztő városok az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében”/ című korábbi cikkünkben bemutattuk. A teljes élelmiszer-ellátási lánc környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásai életünk minden területére kihatnak, legyen szó akár az éghajlatról, egészségünkről, városaink társadalmi-gazdasági helyzetéről, a városi autonómiáról vagy a vidéki területek túléléséről. A Glasgow-i Élelmezésügyi Nyilatkozat /Glasgow Food Declaration/ hangsúlyozza, hogy az élelmiszer és az éghajlat közötti kapcsolat nyilvánvalóan szükségessé teszi az élelmiszertermelés, -szállítás, -fogyasztás és -elhelyezés hagyományos és jelenlegi módjának sürgős átalakítását világszerte. Ezek a hatások a Covid-19 világjárvány során nagyon is nyilvánvalóvá váltak. Emellett a jelenlegi ukrajnai háború tovább fokozta az intensive production and energy prices /intenzív termeléssel és az energiaárakkal/ kapcsolatos feszültségeket.
Ezzel párhuzamosan az Európai Zöld Megállapodás középpontjában az EU Farm to Fork stratégiája áll, amelynek célja, hogy az élelmiszerrendszereket igazságossá, egészségessé és környezetbaráttá tegye. Az Európai Bizottság stratégiájaként ez a kezdeményezés a fenntartható élelmiszerekre vonatkozó jogszabályi keretet javasol. A Covid-19 világjárványból tanulva a Bizottság egy vészhelyzeti tervet is kidolgoz az élelmiszerellátás és az élelmiszerbiztonság jövőbeni javítására. Jelenleg az élelmiszerrendszer átalakítása az EU kereskedelmi politikáinak és a nemzetközi együttműködés eszközeinek felhasználásával valósítható meg.
Az „EU Élelmezésügy 2030" /EU Food 2030/ kutatási és innovációs politikája támogatja a városi élelmiszerrendszerek átalakítását. A FoodTrails projekt például komoly támogatást kapott a Milánói Városi Élelmiszer-politikai Paktum /Milan Urban Food Policy Pact/ európai bevezetéséhez. Ez a paktum az integrált városi élelmiszer-politikák iránti kollektív elkötelezettséget jelenti, amely mérhető és hosszú távú előrelépést hoz a pozitív változások irányába. Végül, de nem utolsósorban, a városok közbeszerzéseinek felhasználását a Közbeszerzési Irányelv köti, amelyet a DG GROW ellenőriz, és amelynek célja a szabadpiac és a verseny, a méltányosság és az átláthatóság támogatása.
Előre lépést kell tennünk a fenntartható élelmezési rendszerek irányába
"A Farmtól az Asztalig” stratégia nevében van egy hiányzó szó. Ez a "fenntarthatóság" - mondta Gilles Pérole, Mouans-Sartoux (Franciaország) város oktatási alpolgármestere, Mouans-Sartoux Fenntartható Élelmiszer Programjának atyja, az URBACT City Fesztivál vitája során. A panelbeszélgetés résztvevői valóban hangsúlyozták annak döntő fontosságát, hogy ne pusztán gazdasági és versenyképességi értékek alapján erősítsük meg az élelmiszer-ellátási láncot, hanem gondoljuk át az egész rendszer értelmét.
Horizontális (silószerű) és vertikális (többszintű) integráció
"Az élelmiszer-politika a városok számára az egyik módja annak, hogy elérjék éghajlati és szociális céljaikat" - mondta ugyanezen az eseményen Anja de Cunto, az Eurocities projektkoordinátora és élelmiszerekkel és beszerzéssel foglalkozó politikai tanácsadója[1]. "Ez nem újdonság, de számos munkaterületen és a kormányzás minden szintjén koordinációt igényel" - tette hozzá. Amint azt egy korábbi cikkünkben elemeztük, az integrált élelmiszer ökoszisztéma kiemelkedő fontosságú. Az ökoszisztéma-megközelítés kulcsfontosságú ahhoz, hogy mindenki számára biztosított legyen az egészséges étrendhez és táplálkozáshoz való hozzáférés, az igazságos megélhetés, valamint figyelembe vegyék az agroökológiai, fenntartható mezőgazdasági, valamint körforgásos gazdasági szempontokat is.
Tájtervezés és város-vidék kapcsolat
Jorge Brito, az URBACT Food Corridors /Élelmiszerfolyosók/ nevű városhálózati projekt vezetője, egyben Coimbra Régió (Portugália) településközi ügyvezető titkára, 19 településsel dolgozik együtt. Az ő régiója olyan átfogó jövőképet alakított ki, amely figyelembe veszi az egyes városok céljait, helyi összefüggéseit és realitásait. A körülmények nagyon gyorsan változnak Coimbrában. "Újra össze kell hangolódnunk, hogy átfogó képet kapjunk azokról a tájakról, amelyekben élünk: a városok teljesen elszakadtak a vidéki élettől, például elfelejtették az erdő gyógyító szerepét". Coimbra régiója ezért az éghajlatváltozás tágabb keretével foglalkozik, kapcsolatot teremtve a tájak különböző funkciói, például az erdőgazdálkodás és az élelmezési rendszer között.
Andrea Patrucco szerint - aki az Urban Innovative Actions, OpenAgri projektet, az URBACT NextAgri hálózatot, a FoodTrails hálózatot, a Milánói Városi Élelmezéspolitikai Nyilatkozatot és a Milanói Vidéki Metropolisz projektet képviseli - a helyi gazdákkal való kapcsolatokat kell erősítenünk. Rámutatott a Farm To Fork stratégia távolságtartására e tekintetben: "a gazdák élethelyzete nem felel meg annak, amit a stratégia támogatni kíván. Valójában, mint oly gyakran, ez is túl bizonytalannak, ugyanakkor túlságosan korlátozónak tűnik. Ezért alulról felfelé építkező megközelítést kell alkalmazunk, hogy a stratégiát helyi szinten a lehető legjobban ki lehessen használni, a helyi gazdák igényeit a lehető legjobban ki lehessen elégíteni. Jó példaként említhető a Milánói Metropoli Rurale Megállapodás.
A menzák és az egészséges táplálkozás fontossága
Amikor a fenntartható élelmezési rendszerekről beszéltünk, Gilles Pérole, Andrea Patrucco, Jorge Brito és Anja de Cunto mindvégig a menzák kulcsszerepére utalt. A menzák lehetővé teszik a fenntartható élelmezést mindannyiunk számára. Először is jobb minőségű élelmiszereket és egészségesebb étrendet biztosíthatnak, de csak akkor, ha van politikai akarat és támogatás az ebbe az irányba való elmozduláshoz. A menzák a helyi viszonyokat is figyelembe vehetik és tiszteletben tarthatják, mint például Coimbra régió esetében, ahol az ételeket és a recepteket a helyi földrajzi, kulturális környezethez igazítják (pl. tengerpart vs. hegyvidék).
Másodszor, biztos teret nyújtanak a viselkedésbeli változásoknak, amelyek szélesebb körű társadalmi hatásokkal járnak, mint például az étrend megváltoztatása a növényi alapúbb ételek irányába. Milánó képes volt arra, hogy a beszerzési eljárások megváltoztatásával egyidejűleg több vega opciót szorgalmazzon. Végül pedig a menzák elősegítik az élelmiszerpazarlás csökkentését is - ami közvetlen következményekkel jár a gazdasági és környezeti hatások tekintetében, de a helyi lakosság gondolkodásmódjának megváltoztatását is elősegíti. Mouans-Sartoux város e tekintetben mikro jó gyakorlatok /micro good practices/ egész sorát fejlesztette ki.
Élelmiszerekkel kapcsolatos mentesség a közbeszerzésben
A közbeszerzés a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek kialakításának valós és képzeletbeli akadályaként is felfogható, mind a közbeszerzési irányelv korlátozásai, mind a helyi közigazgatás ismereteinek, kapacitásának és rugalmasságának hiánya miatt. Mouans-Sartoux a közbeszerzésben rejlő lehetőségek növelésére törekedett előzetes felmérés és piackutatás révén, valamint a beszerzések tételes felosztásával - így biztosítva, hogy a kisebb helyi termelők képesek legyenek jelentkezni a felhívásokra. A város dolgozott a feltételeken is, hogy nagyobb súlyt adjon a frissességi kritériumnak.
Milánóban a rövid élelmiszer-ellátási láncok támogatása a Környezetvédelmi Minimumkövetelmények /Minimum Environmental Criteria/ (Környezetvédelmi Minisztérium 2020. március 10-i rendelete) révén valósult meg a Zöld Közbeszerzésben: az iskolák, egyetemek, börtönök, kórházak és közintézmények menzáinak közbeszerzései során prioritásokat vezettek be a rövid ellátási láncok és a helyi élelmiszerek - nulla kilométeres - beszerzésére, amennyiben azokat biogazdálkodással állítják elő.
Ahogy Gilles Pérole magyarázza, "szükségünk van egy élelmezésügyi mentességre, amely a kulturális mentességgel egyenértékű, de az élelmiszerek területén". Ilyen kivétel bevezetése megnyitná az utat a régiók közötti, egyre növekvő egyenlőtlenségek csökkentésére, miközben példátlan rugalmasságot is biztosítana. Új esélyt adna a mezőgazdasági szereplők számára, akik olyan élelmiszereket termelnek, dolgoznak fel és fejlesztenek, amelyekre a lakosok és a döntéshozók igényt tartanak. Az élelmiszerekkel kapcsolatos mentességért való közös fellépést szorgalmazza a közbeszerzésben, amelyet minden város aláírhatna. Lényeges azonban - ahogy Anja de Cunto hangsúlyozza - hogy a jelenlegi közbeszerzési keretrendszer egyelőre nem teszi lehetővé az ilyen jellegű mentességet.
Beszélgetés, megosztás, bemutatás
A témával és a közbeszerzéssel kapcsolatos további teendőkhöz Anja de Cunto végül kiemelte „eljött az idő, hogy hallassuk a városok hangját egy olyan jövőbeli uniós élelmiszer-rendszer kialakítása érdekében, amely fenntartható és minőségi élelmiszert garantál mindenkinek”. A városoknak világosan be kell mutatniuk és hangosan kiabálniuk, hogy mit tettek már eddig is - különösen a közbeszerzés terén -, és mindezt be kell vinniük az uniós szakpolitikai döntéshozatali folyamatba. Erősíteni kell a tapasztalat- és információcserét az Európai Bizottsággal, hogy bemutassuk a már rendelkezésre álló lehetőségeket és megoldásokat. A különböző kormányzási szinteket összefogó szakértői csoportokat kell létrehozni. Ezért is lesz kulcsfontosságú a 2024-ben esedékes Élelmezéssel foglalkozó Városi Agenda Partnerség munkája.
Itt az ideje cselekedni!
Akkor tehát...
☞ aláírhatod az Un Plus Bio és Mouans Sartoux indítványát (véleményrovatát): Élelmiszer Kivétel a Közbeszerzésben itt
☞ bővebben tájékozódhatsz a Közbeszerzés legjobb alkalmazási módjairól az URBACT (ingyenes) Online képzésén keresztül, amely itt érhető el
☞ aláírhatod a Glasgow-i Élelmiszer Nyilatkozatot /Glasgow Food Declaration/
☞ csekkolhatod az élelmiszerekkel kapcsolatos URBACT projektek tanulságait az Élelmezési Tudásbázisban (Food Knowledge Hub).
És végül, de nem utolsósorban bekapcsolódhatsz az élelmiszer-szuverenitásért és az élelmezési demokráciáért elkötelezett európai városok mozgalmába az első...
Mouans-Sartoux Food Forum Á Table! 2022. szeptember 26-28-án.
Mouans-Sartoux élelmezési programjának megismerése, meglátogatása mellett viták, eszmecserék és workshopok lesznek a következő három fő téma köré szervezve:
- Az emberek egészségét és a bolygót védő európai élelmiszer-szuverenitás kiépítése
- 100 %-ban ökológiai iskolai menzák az egész EU-ban: ez megvalósítható!
- Az élelmiszerekkel kapcsolatos mentesség az EU Közbeszerzési Keretrendszerében
[1] Az Eurocities vezeti a Big Buyers éghajlat és környezetvédelemmel kapcsolatos munkáját, a tudásmegosztás és kapacitásépítés vezetője a Horizont 2020 keretprogram Food Trails projektjében, és képviseli a városok érdekeit a fenntartható élelmiszerekkel kapcsolatos uniós jogszabályok kidolgozásában, amely része a Farm to Fork stratégiának.
Benyújtotta: Marcelline Bonneau URBACT programszakértő
Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/lets-talk-about-food