Tapasztalat és információ megosztás az URBACT online konferenciáján
Az Építési és Beruházási Minisztérium és az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja online információs és disszeminációs napot rendezett november 10-én, melyen az URBACT projektekben korábban részt vevő városok képviselői és szakértők mellett az új lehetőségek iránt érdeklődőket is várták a szervezők.
Az URBACT program 2021-2027 közötti időszakának új lehetőségeiről és a korábbi programok tapasztalatairól, felhasználható gyakorlatairól tartott információs és disszeminációs napot az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) és az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja, online konferencia formájában, 2022. november 10-én. Az európai városokért dolgozó, kétévtizednyi múltra visszatekintő, újra és újra megújuló URBACT program által elérhető pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásáról, az akciótervezési hálózatokban való részvétel gyakorlati lépéseiről és hasznos tudnivalókról tájékoztató konferencián az URBACT programban részt vevő hazai városok mellett ott voltak az új lehetőségek iránt érdeklődő települések képviselői, valamint a városkormányzási, városfejlesztési szakterület gyakorló szakemberei, oktatói, tervezői is.
Az infónap résztvevőit Gombos Márk az Építési és Beruházási Minisztérium főosztályvezetője köszöntötte. - Nehéz időszakon vagyunk túl és nehéz időszak is áll előttünk, ezért szeretnénk minél több lehetőséget adni önöknek, hogy segítséget adhassunk – mondta Gombos Márk. Egy város számára nem csak a belső információs rendszer fejlesztése fontos, a versenyképesség megtartása érdekében a nemzetközi kapcsolatrendszert is ápolni, fejleszteni kell. Az idén IV. ciklusát indító URBACT ezt ismerte fel és programjaival segíti a tapasztalok megosztását a nemzetközi hálózatban. A városfejlesztés területéért most az ÉBM felel, arra fókuszálva, hogy ez a szakterület tovább erősödhessen. Ezt a célkitűzést támogatja az URBACT programban való részvétel további ösztönzése is – fejtette ki a főosztályvezető.
Dr. Dömötör Tamás, az URBACT Monitoring Bizottság magyar tagja, az ÉBM URBACT felelőse Várospolitika Európában 2022 című előadásában az induló programciklus városfejlesztési prioritásait ismertette: - A 2021-2027-ig tartó IV. ütemben a partnerségek továbbvitele, az innovatív, digitális és okos megoldások, valamint az integrált területi fejlődés kerül fókuszba. A 2016 óta eltelt időszak máris számos területen indított el pozitív változásokat az európai városok Tematikus Partnerségi Együttműködéseiben. Együttműködések valósultak meg a levegőminőség, lakhatás, városi szegénység, körforgásos gazdaság, digitális átmenet, városi mobilitás, helyi gazdaság, energetikai átalakulás, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, innovatív és felelősségteljes közbeszerzés, menekülthelyzet, valamint fenntartható területhasználat és természetalapú megoldások területén. Az új, most folyó partnerségek a kultúra és kulturális örökség, valamint a közterek biztonságának témái körül folynak. A felsoroltak közül több területen magyar városok, például Miskolc vagy Nagykanizsa is szerepet vállaltak – mondta Dr. Dömötör Tamás. A csatlakozáson most gondolkodó városok mindezen együttműködések tapasztalatairól az erre a célra létrehozott honlapon részletesen tájékozódhatnak.
Az URBACT IV. Európai Városfejlesztési Programról, valamint az Európai Városi Kezdeményezésről (European Urban Initiative – EUI), az infónap moderátora, Majorné Vén Mariann a Lechner Tudásközpont térségi tervezési vezető szakértője, URBACT nemzeti kontaktpont beszélt. A 2002 óta működő URBACT programkeretében 7-9 városból álló hálózati partnerségek alakulnak, a városok közösen dolgoznak, fejlesztéseket készítenek elő együtt, jó gyakorlatokat adnak át és az együttműködések 2 – 2,5 éves időtartama alatt egymás tudását, készségeit fejlesztik. A városhálózati projekteket a program különböző intézkedésekkel, kapacitásépítő tevekénységekkel segíti, ilyen a szakértői csoport, a nyári egyetem, az e-egyetem, a szemináriumok, az URBACT eszköztár, a tudástár (Knowledge Hub), tehát különböző módszertani eszközök sora, melyek az egyes pályázatok alkalmával és a tervezési folyamat során is használhatók. Ilyen segítséget nyújtanak a városfesztiválok, közös városfejlesztési akciók, valós helyzetek tesztelése, demonstrálása, illetve a szakpolitikusok és városfejlesztők számára tartott tréningek is. Az újdonságok között szerepel, hogy a tagállamok mellett már az előcsatlakozási (IPA) országok városai is pályázhatnak a program felhívásaiban. A korábbi ciklusok hagyományaira épülő URBACT IV. új designnal és új honlappal is készül, melyen minden korábbi segítő tartalom, eszköz és szolgáltatás hamarosan elérhetővé válik.
URBACT IV APN felhívás prezentáció, Jaschitzné Cserni Tímea
Mekkora az elnyerhető támogatás? Mennyi önerő szükséges a pályázathoz? – Ezek azok a kérdések, amelyek minden városvezetőt érdekelnek, mielőtt egy pályázat megírásába belekezd – mondta Jaschitzné Cserni Tímea. Ezek mellett a valóban sarkalatos kérdések mellett azonban a pályázat által megvalósítható cél is ugyanilyen fontos. A cél eléréséhez pedig annak alapos átgondolása és a hozzávezető lépések, akciók kidolgozása szükséges. Jaschitzné Cserni Tímea vezető térségi tervezési szakértő és Bánhidai András térségi tervezési szakértő felvázolták az első pályázati felhívás paramétereit az új lehetőségek iránt érdeklődő városok számára, megmutatták az URBACT IV-hez kapcsolódó új partnerkereső eszközt, valamint röviden bemutatták az akciótervezés lépéseit is azért, hogy a pályázásra készülők már a pályázatírás folyamatában tudják ezeket használni és átgondolt, saját igényekre fókuszáló pályázatot tudjanak beadni. Az URBACT 2023-as akciótervezési felhívása személyre szabott megoldásokat kínál integrált megközelítéssel, részvételi tervezéssel, a helyi érdekelt felek bevonásával, emellett a nemzetközi tapasztalatcsere lehetőségét, ahol egymástól tanulnak a városok és testreszabott szakértői támogatást kap minden városhálózat. A program segíti és ösztönzi a nemzetközi városhálózatok kialakítását, bevált gyakorlatok megosztását, a készségek fejlesztését, azért, hogy a városok képviselői és a várostervező szakemberek ne a régi várostervezési gyakorlatba ragadva, egyedül próbáljanak megküzdeni a 21. század kihívásaival – ismertette Jaschitzné Cserni Tímea. Az URBACT következő felhívása akciótervezési városhálózatok alakítására 2023 január 9. és március 31. között áll majd nyitva a jelentkezők előtt. A partnerkereső eszköz már elérhető az urbact.eu/partnersearchtool oldalon.
A másik városfejlesztési program az Európai Városi Kezdeményezés (European Urban Initiative), amelyet az Európai Bizottság irányít és szoros együttműködésben dolgozik az URBACT programmal. Ebben a programban szintén városok pályázhatnak, az első felhívás 2022. október 10-én nyílt meg a pályázók előtt, beadási határidő 2023. január 19. A New European Bauhaus pályázatokra kisebb projektekkel, helyi vállalkozók, helyi közösségek összefogásával, vagy városépítési, -építészeti, tájépítészeti ötletekkel, megfizethető lakhatási megoldásokkal is lehet pályázni, olyan célok megjelölésével, amelyek a városok szépítése mellett a fenntarthatóság és a közösség szerepét is kiemelten kezelik. A program szemináriumokkal, online találkozókkal, egyéni konzultációkkal segíti a pályázókat, amelyekre a https://www.urban-initiative.eu/calls-proposals/first-call-proposals-innovative-actions honlapon keresztül folyamatosan lehet regisztrálni.
Budaörs tevékenysége és eredményei a Cities4CSR akciótervezési hálózatban, Szabó Sándor
A program második felében Budapest XII. kerület, Budaörs, Debrecen önkormányzati munkatársai és szakértői, valamint a Mátészalkát és partnertelepüléseit támogató Megakom Tanácsadó Iroda képviselője osztották meg tapasztalataikat a biztonságos, felelős, gyalogosbarát, zöld városok kialakításával, a pályázással és az akciótervezési módszerekkel kapcsolatosan, melyeket európai várospartnerségek segítségével vittek véghez. Hamza Zsófia Budapest XII. kerület önkormányzata képviseletében számos jó gyakorlatot, közöttük a terápiás biokert és a látássérültek számára elérhető ösvény megvalósítását mutatta be, mint az egészséges és zöld város program keretén belül megvalósult fejlesztés eredményét. Szabó Sándor Budaörs önkormányzatának munkatársaként azokról a kihívásokról számolt be, melyek legyőzésével elérték, hogy a város vállalkozásai felkarolják Budaörs néhány jó ügyét CSR (corporate social responsibility) tevékenységük keretében. Debrecen városának gyalogosbarát, pezsgő városi utcákat megálmodó, szintén nemzetközi városi együttműködésben megvalósuló Thriving Streets projektjét Molnár Emese mutatta be az EDC Debrecen képviseletében. Kisléptékű helyi akció keretében a mobilitási hét autómentes napján megkérdezték a lakosság véleményét a közterületek alternatív használatával kapcsolatban, egyet értenek-e a Piac utca lezárásával az autómentes napon, illetve milyen funkciókat tudnak elképzelni autóforgalom helyett a belvárosban. Az aktív mobilitást népszerűsítő programok mellett a partnervárosok jó gyakorlatai közül például Nagyvárad pop-up mozit hozott létre a főtéren, illetve zöld növényfallal vonta be a házak oldalát a környezetminőség javítása érdekében. A városi biztonság köré szerveződő nevében is beszédes URBSecurity projekt gyakorlati tapasztalatait Komádi Mónika, a Megakom Tancsadó Iroda vezető szakértője prezentálta a résztvevőknek. A projekt bűnmegelőzési, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozott, amelynek a várostervezési gyakorlatban történő megjelenését kiemelten fontosnak tartotta a szakember. Bemutatott egy személyes döntéshozatal befolyásolására használható érdekes módszert (Nudging technika) is, amely használható például vásárlási szokások formálására, de magasabb össztársadalmi célok elérésében való közreműködés ösztönzésére is.
Panelbeszélgetés
A napot panelbeszélgetés zárta, ahol tapasztalt vezető URBACT szakértők Kézy Béla és Kállay Tamás, valamint Szabó Sándor Budaörs önkormányzatának képviselője érintettek olyan gyakorlati témákat az integrált városfejlesztés és városkormányzás területéről, amelyek hasznosak lehetnek a jelentkezést fontolgató városok számára. A három paneltag az integrált, fenntartható városfejlesztés, tény- és helyalapú tervezés, az akciótervezés legfontosabb lépéseit fejtette ki a beszélgetés során.
Kállay Tamás elmondta, hogy a komplex témaválasztás, az egyedi megközelítés, a releváns és erős történet rendkívül fontos első lépésként egy városfejlesztési akció, program indításánál. További kulcsmomentum az is, hogyan lehet eladni a témakört, projektet a városvezetőknek azért, hogy ők is magukénak érezzék és felkarolják azt. Érdemes a „taktikai urbanizmust” használni, vagyis hogyan lehet egy ideiglenes lépéssel – például kisléptékű akción keresztül – hosszútávú változást elérni, például szociális programok megvalósulását közterületeken.
Fontos, hogy egy URBACT hálózat indulásakor az ULG (helyi partnerségek) soktagú és motivált legyen később pedig akár tematikus csoportokra is osztódhat kevesebb, elkötelezett taggal. Szabó Sándor hangsúlyozta, hogy nem csak a pénzügyi oldal fontos egy ilyen program lefutásakor – mennyibe fog kerülni, mennyi lesz a nyereség –, hanem a mögöttes tartalom, hogy a város mit nyerhet valójában például társadalmi, városszerkezeti, szociális szinten. Az érdekeltek között a kommunikáció kardinális kérdés, fontos annak hatékonysága rendszeressége meetingeken keresztül.
Kézy Béla beszélt arról, hogy az integráltság egy nehezen átvihető dolog, ezt a városnak jól körül kell járnia, evidenciákra kell építeni a tervezést és fontos az adatokra alapozás, az adatbeszerzés. Egy város menedzselése nem csak projekteken keresztül valósítható meg, továbbá a városnak célszerű két-három ténylegesen fontos témát előtérbe helyeznie. Fontos, hogy a városvezető személyesen is szánjon időt az egyes projekteseményeken történő részvételre, hogy megértse, magáénak érezze, párbeszéd alakuljon ki a város különböző szervezetei és az önkormányzat között és lendületet kapjon a fejlesztés.
Az online konferencia előadásai, valamint a rendezvényen készült felvétel minden érdeklődő város számára elérhetőek a Lechner Tudásközpont Youtube csatornáján, valamint az URBACT honlapján: www.urbact.hu.
Az információs napon elhangzottakkal és a várható felhívásokkal kapcsolatos kérdéseket az andras.banhidai@lechnerkozpont.hu címen várják a program hazai képviselői.